5. fejezet - Harc Rebecc�val

Borzalmas �jszak�m volt. Nem aludtam semmit, �s szab�lyosan reszkettem az idegess�gt�l. Forgol�dtam ide-oda az �gyamon, m�g a p�rn�mat is majdnem sz�tszaggattam. Teljesen felzaklatott, amit a Gr�f mondott. Addig tetszett a dolog, hogy �ljem meg Allent, �gyis nagyon sz�rja m�r a szememet. Dehogy a teljes mag�n�letemr�l is � d�nts�n! J�jjek �ssze Lavival…na k�sz. Mert ez csak �gy megy. Minek j�nn�k �ssze egy olyan fi�val, akit alig ismerek, r�ad�sul m�g tetszeni sem tetszik? Ez m�r az�rt sok! J�l mondta…t�nyleg csak az egyik b�b�j�nak tart. B�rcsak megtehetn�m, hogy egyszer�en kisz�llok. De nem, azt nem tehetem. R�ges-r�gen fogadalmat tettem…amihez tartanom kell magam.
Hasra fordultam, a fejemet teljesen belef�rtam a p�rn�ba, hogy elnyomjam kit�rni k�sz�l� k�nnyeimet. Ut�ltam arra gondolni, milyen elcseszett egy �letet �lek. T�k�letes volt…pontosabban annak hittem, addig, m�g a Rendhez nem ker�ltem. Most m�r kezdem tiszt�n l�tni a dolgokat. A Gr�f �gy gondol r�m, mint b�rmely Akum�ra. Sz�ks�ge van r�, de az elveszt�se nem nagy probl�ma. M�r �rtem, mi�rt mondogatta nekem Road oly sokszor, hogy „ennek nem lesz j� v�ge”. �k tudt�k el�re. B�rmennyire is No� vagyok, �n nem tudom haszn�lni m�g teljesen az er�met, a t�bbiekkel ellent�tben. Kis taknyosnak sz�m�tok, mivel csak 1-2 h�napja volt, hogy a stigm�k megjelentek rajtam �s maghaltam.
Halk kopog�st hallottam az ajt�m fel�l, majd a kilincs nyikorg�s�t. Nem mozdultam meg, rem�ltem, hogy valaki csak elt�vesztette a szob�j�t, �s amint �szreveszi, hogy rossz helyen van, elh�zza a cs�kot. Azonban a j�vev�ny nem akarta elhagyni a szob�mat, s�t…
- J� reggelt! – j�tt a h�tam m�g�l Lavi vid�m kukor�kol�sa.
- Fent vagyok… - dobtam fel� az egyik p�rn�mat, majd �l� helyzetbe �gyeskedtem magam.
- Hogy aludt�l?
- Szarul... Am�gy meg ki mondta, hogy bej�hetsz a szob�mba? – k�rdeztem unottan.
- Valakinek fel kellett kelteni t�ged. – vont v�llat.
- Ok�…de most h�zz ki! – kicsit sajn�ltam, hogy pont � j�tt be. �gy �t �rte az a megtiszteltet�s, hogy levezethetem rajta a fesz�lts�gem. Jobban �r�ltem volna, ha esetleg a pultos ribanc j�n be valami v�letlen folyt�n. � biztosan nem hagyta volna el �lve ezt a szob�t.
- Valami baj van?
- Morcos szoktam lenni, ha nem alszom sokat. – �s�tottam egy nagyot, �s visszad�ltem.
- Ne aludj vissza!
- Nyugi m�r…csak pihenek. – motyogtam bele a p�rn�mba. – Van valami kaja?
- Gyere le! – nevetett fel Lavi �s kiment a szob�mb�l.
Ny�jt�zkodtam egy nagyot, majd �jra felk�zd�ttem magam. Elrohantam a f�rd�be rendbe kapni magamat. Hossz� fekete hajamat gondosan kif�s�ltem, de ez�ttal nem fogtam �ssze. Az egyik polcon tal�ltam valami �s-�reg p�dert, abb�l raktam egy keveset a szemem al�, hogy ne l�tsz�djanak azok a hatalmas karik�k, amiket az �jszaka szereztem. Miut�n meggy�z�dtem r�la, hogy senkit nem fogok hal�lra r�m�teni a l�tv�nyommal, lev�nszorogtam az eb�dl�be. Lavi m�r ott v�rt r�m, az egyik sarokban foglalt asztalt k�zvetlen�l az ablak mellett. Lehuppantam mell�, �s a kezembe vettem az �tlapot. Hogy a reggelem m�g t�k�letesebb legyen, kedvenc pultos kisl�nyom egyb�l odatopogott hozz�nk, amint megl�tott engem.
- L�ssuk csak…Megvan! 1 sonk�s szendvicset �s egy hossz� k�v�t k�rek! – pr�b�ltam visszafogni magam. Ha m�r siker�lt meg�llnom, hogy ne Lavin vezessem le a fesz�lts�gem, akkor tal�n meg b�rom �llni, hogy a l�nyt is b�k�n hagyom. B�r ez m�r mag�ban is el�g neh�z. F�leg �gy, hogy ak�rh�nyszor r�n�zek, mindig azokat a m�teres szempill�it rebegteti Lavi fel�. – Ha lehetne… a m�szempill�idat ne ejtsd bele a kaj�mba!
- Majd megpr�b�lom… - ford�totta el durc�san a fej�t. Nem mintha eddig fel�m n�zett volna… - Neked mit hozhatok? – t�rt vissza �jra Lavihoz.
- Ugyanezt k�rem! – mosolygott Lavi.
- M�ris hozom! – olvadozott a l�ny �s od�bb totyogott.
Meglepet�semre el�g hamar vissza�rt, kez�ben a szendvicsekkel �s a k�t k�v�val. Letette el�nk, pill�zott m�g egy keveset, majd mindkett�nk szerencs�j�re elt�nt.
- Na mi a mai program? – k�rdeztem a k�v�mat sz�rcs�lgetve.
- Gondoltam sz�tn�zhetn�nk a v�rosban. Meg lehetne k�rdezni 1-2 embert is h�tha tudnak valamit. Tal�n Rebecca is tud valamit…
- Rebecca? – n�ztem f�l �rtetlen�l. – Csak nem arra a lib�ra gondolsz? Van neve?
- Ne csin�ld ezt…alaptalanul mondod ezeket.
- Milyen j�l ismered! Kezd �rdekelni milyen �jszak�d volt… - h�ztam g�nyos vigyorra a sz�mat.
- T�l sokat komplik�lsz! – fordult el duzzogva Lavi, amit�l nekem akaratlanul is r�h�g�-g�rcs�m lett. – Most meg min nevetsz?!
- Semmin, semmin. – pr�b�ltam lenyugodni t�bb-kevesebb sikerrel.
Gyorsan magamba t�mtem a szendvicset �s visszafordultam Lavihoz.
- Na gyere, k�rdezz�k ki Rebecc�t! – mondtam, az utols� sz�t rendesen kihangs�lyozva.
- Ha-ha-ha…- jelent meg egy fanyar mosoly az arc�n. Na v�gre tudja milyen az, ha rajta sz�rakozik valaki!
Egy hat�rozott mozdulattal megragadtam Lavi kez�t, �s a pulthoz r�ncig�ltam. Rebecca el�sz�r �rtetlen�l n�zett r�nk, azt�n ez az �rz�s �tcsapott f�lt�kenys�gbe, gy�l�letbe, majd �r�lt ny�lcsorgat�sba Lavi ir�ny�ba.
- Besz�lj vele te! A te bar�tn�d!- s�gtam Lavi f�l�be �s odal�ktem.
- Nem a bar�tn�m!- sziszegte, de v�g�l csak odament.
A bej�rati ajt�nak t�maszkodva v�rtam, �s elm�ly�lten figyeltem Lavit. Ahogy elkezdett besz�lgetni a l�nnyal, el�bbi durc�s arckifejez�se elt�nt, amit - be kell ismernem - nagyon b�ntam. Eg�sz aranyosnak tal�ltam, amikor duzzog. Szok�sos vigyora jelent meg az arc�n, �s a pultra t�maszkodott, hogy szemmagass�gba legyen Rebecc�val. Azt�n csak besz�lt �s besz�lt, Rebecca pedig csak olvadozott, �s n�ha biccentett egyet. Kezdett felfordulni a gyomrom, ahogy �ket n�ztem… M�r ott tartottam, hogy odamegyek �s megzavarom a turb�kol� galambok tead�lut�nj�t, amikor Lavi megfordult �s visszasietett hozz�m.
- Rebecca felaj�nlotta, hogy k�rbevezet a v�rosban �s elmond mindent, amit tud. Mindj�rt elk�redzkedik �s mehet�nk is!
A homlokomra csaptam. Nem hiszem el, hogy ennyit nem lehet r�b�zni! Csak 1-2 nyamvadt k�rd�st kellett volna feltenni, nem a nyakunkba akasztani! Istenem, hogy fogom �n ezt t�l�lni?
- Nyugi, ki fogod b�rni! – b�ztatott, amikor megl�tta a reakci�mat.
- Te k�nnyen besz�lsz! N�zz m�r r�, hogy csorgatja a ny�l�t ut�nad…viszont n�lunk k�lcs�n�s gy�l�let van. �n nem b�rok ki vele 5 percn�l t�bbet!
- � sem veled… - jegyezte meg halkan, amit �n egy hatalmas r�g�ssal d�jaztam.


A „mindj�rt” t�v fogalom Rebecca sz�t�r�ban. Vagy f�l �ra volt csak az elk�redzked�s �s m�g kb. 1 a smink megigaz�t�sa. Ja �s m�g 10 perc a norm�lis cip� kiv�laszt�sa, ami n�la a 10 centis t�sark� volt… Egy trag�dia volt ez a d�lel�tt! Semmi m�st nem hallgattam csak az � nyafog�s�t, meg a r�gi sz�p eml�keit. Megmutatta hol laktak r�gen, megmutatta hol dolgoztak a sz�lei, elvitt a r�gi iskol�j�hoz, a kedvenc butikj�hoz, a fodr�sz�hoz, a k�rm�s�hez �s m�g sorolhatn�m. Tulajdonk�ppen mindent elmondott/megmutatott, csak azt nem ami minket �rdekelt. Nem is �rtem Lavi hogy b�rja ki vele. �n most biztos le�p�ltem egy 5 �ves szintj�re…
Rebecca �pp a nyolcadik oszt�lyban el�rt eredm�nyeit mes�lte, amikor hatalmas robban�st hallottunk a h�tunk m�g�l. Megp�rd�ltem, Lavi pedig Rebecca el� ugrott. Egy hatalmas csapat Akum�val tal�ltuk szemben magunkat.
- Remek! – s�hajtottam.
- Harcolt�l m�r Akum�k ellen? – k�rdezte Lavi.
- Ami azt illeti…nem. – vigyorogtam, mint a vadalma. – De egyszer mindent el kell kezdeni!
Im�dkozni kezdtem, hogy legal�bb most ne rontsak el semmit. El�h�ztam a kardomat, �s koncentr�lni kezdtem. H�rtelen v�r�s f�ny izzott fel a penge k�r�l. Ha nem lett volna ott senki, m�g sik�toztam volna is, hogy nem csesztem el. Az�rt l�tszott, hogy kezd� vagyok. Am�g �n eljutottam od�ig, hogy a kardba ir�ny�tottam az energi�m, addig Lavi m�r t�bb Akum�t is legy�rt.
- N�zd el nekem, Gr�f! – suttogtam kaj�n vigyorral, majd a hozz�m legk�zelebb es� sz�rnyek rontottam.
Egy suhint�s el�g volt ahhoz, hogy v�gezzek vele. Amilyen m�zlim van, ezzel magamra harag�tottam a cimbor�it, �s egyszerre �ten r�m rontottak. Na �s most mi a francot csin�ljak? Ilyenkor lenne j� No�nak lenni! No�k…igen ez az! Hogy is verekedt�nk annak idej�n Tykivel? Oh egyetlen j� �lm�nyem azzal a doh�nyb�ny�val kapcsolatban! J� er�sen megszor�tottam a markolatot, �s v�rtam, hogy az Akum�k el�g k�zel ker�ljenek hozz�m. Amikor m�r majdnem el�rtek, megp�rd�ltem �s ezzel mindet telibe tal�ltam.
- Na m�gis volt valami el�nye a sok h�tba-t�mad�s taktik�dnak… - jegyeztem meg el�gedetten.
- J�l vagy? – ki�ltott oda Lavi.
- Aha… - n�ztem k�rbe csod�lkozva. Csak most vettem �szre, hogy az Akum�k mind elt�ntek. – Te mindet kiny�rtad? – h�pogtam.
- Hagynom kellett volna neked is p�rat?
- Nem…csak…ilyen gyorsan… - m�g mindig nem t�rtem magamhoz.
- Tudod, el�g r�g�ta vagyok a Rendn�l. – mosolygott.
Tulajdonk�ppen b�nom egy kicsit, hogy nekem nem maradtak Akum�k. Sz�vesen kaszaboltam volna �ket egy kicsit…nem �rt a testmozg�s. De �gy legal�bb nem kell majd a Gr�f sip�toz�s�t hallgatnom, hogy �N �ltem meg a dr�gas�gait. Hallgathatom majd helyette Tykit, hogy „a pasim mennyi k�rt okozott”. Aprop� Gr�f, Tyki…elfelejtettem k�pni.
- Rebecca te is j�l vagy? – guggolt le a l�nyhoz Lavi.
- Let�rt a k�rm�m! – reklam�lt, �s hallottam a hangj�n, hogy m�r a s�r�g�rcs hat�r�n van.
- Oda ne rohanjak… - f�jtattam. Ut�lom az ilyen h�lye lib�kat.
- Fogd be! Tudod, hogy mennyire f�j? �s am�gy is, most hogy fog kin�zni? Le kell reszelnem �s kisebb lesz mint a t�bbi!
- Sz�vesen let�r�m neked a t�bbit is. – ragadtam meg a kez�t.
- Eressz el! – ord�totta �s r�ngat�zni kezdett. Azt hiszem valamif�le rohama van. Ja igen, hisztiroham.
- L�nyok fejezz�tek be! – �llt k�z�nk Lavi, kezeit v�delmez�en felemelve. – Nem tudn�tok j�ba lenni?
- Arra c�lzol, hogy bar�tok?
- P�ld�ul.
- R�szemr�l ok�… Vegyen fel egy edz�cip�t, egy farmergaty�t, norm�lis p�l�t, szedje le a kil� sminkj�t �s szedessen ki egy kis szilikont mag�b�l. – soroltam a felt�teleimet. Enyhe c�lz�s volt, hogy Lavi lehetetlent k�r.
- Nekem is j�. Majd a hull�j�val bar�ts�got k�t�k. Fejbe l�hetem?
- Gyere cicus, �gyse tudod melyik a pisztoly v�ge! – r�h�gtem.
- Van valakin�l egy pisztoly?
- Istenem… - csaptam a homlokomra. – Olyan nagy sz�d volt. Rem�ltem legal�bb hordasz egy rejtett stukkert a tang�dba rejtve!
- Minek n�zel te engedem? B�rgyilkosnak?
- Kurv�nak.
Rebecca t�tott sz�jjal b�mult r�m, Lavi pedig a fej�t cs�v�lta.
- Mi van? – vontam v�llat. – Csak �szinte voltam. �n mindig az vagyok. – oh bocsi Lavi, elfelejtettem eml�teni, hogy No� vagyok �s k�mkedni j�ttem. Ja �s meg akarom �lni az egyik haverodat. A t�bbiek meg t�ged…Na igen, f� az �szintes�g.
- B�rd ki m�g egy kicsit! – s�gta a f�lembe Lavi.
- Ha v�gezt�nk megfojthatom? – k�rdeztem rem�nykedve. Ahogy a szemem sark�b�l a hisztiz� Rebecc�t n�ztem, m�g ink�bb meg akartam t�le szabadulni.
- Nem!
- Francba…
Lavi vett egy hatalmas leveg�t �s lassan kif�jta. Sz�ra nyitotta a sz�j�t, de �n megel�ztem. Valami�rt nem voltam r� k�v�ncsi, mit mondana ezut�n.
- H� riba…��…Rebecca… Nem tudn�l nek�nk valami �rdekeset mutatni? �gy �rtem kurv�ra nem �rdekel sem a manik�r�s�d, sem a bej�r�n�d, s�t m�g a n�gy�gy�szod sem.
Ezek ut�n azt�n t�nyleg senki nem cseszhet le! T�k j�fej voltam! N�lam m�r az is halad�s, hogy egy ilyen lib�t a nev�n sz�l�tok. Tapsot nekem!
- Megmutathatom az Istenek Krist�ly�t? – csillant meg a szeme.
- �m…azt hiszem f�lre�rtett�l. Az idi�ta k�vek nem tartoznak az �rdekes dolgok k�z�… - m�g folytattam volna, de Lavi er�teljesen oldalba b�k�tt.
- �rdekel minket!
- T�nyleg? Ez fantasztikus! – hatalmas mosoly jelent meg az arc�n, majd, mint egy kisgyerek sz�kd�cselni kezdett. – Annyira tetszik nekem az a krist�ly! Gy�ny�r� z�ld sz�ne van, �s nem is tudom hogy mondjam. Olyan k�l�nleges.
- Besz�lj m�g r�la! – �gy l�tszik Lavinak felkeltette az �rdekl�d�s�t a kavics. Nem tudom. Valami�rt engem baromira nem izgat.
- P�r h�napja tal�lt�k, amikor fel�j�tott�k a templomot. Pont ez�rt kapta az Istenek Krist�lya nevet. Pont az olt�r el�tt tartj�k. Hihetetlen nagy becsben �rzik. P�ran m�g azt is mondj�k, hogy gy�gy�t� ereje van. De �n ebben nem hiszek. Hisz milyen r�hejes, nem? Egy k� aminek gy�gy�t� ereje van…
- Hol van ez a templom?
- Itt a k�vetkez� sarkon! – ir�ny�tott minket Rebecca.
Azt hittem csak k�pr�zik a szemem. �gy gondoltam egy ilyen kis k�lv�rosban valami aranyos, kicsi templom lesz, egy-k�t h�v�vel �s egy kedves nagypapaszer� pr�dik�torral. De nem… Egy �ri�si monstrum tornyosult el�tt�nk, kb. akkora lehetett, mint egy 7 emeletes t�rsash�z. Az ablakai aranykeretesek voltak, illetve az ajt� k�r�l is hasonl� szeg�ny �keskedett. A bej�rat f�l�tt vegyesen arany- �s m�rv�nyangyalk�k �cs�r�gtek, k�z�pen pedig egy hatalmas aranyozott J�zus-szobor. A h�v�kr�l…nos igen a h�v�k. Csoda, ha a mai nap bejutunk. A m�sik utcasarkon �llt a sor, �s – nagy meglepet�semre – a t�meg nagy r�sze velem egykor� lehetett, vagy n�lam p�r �vvel id�sebb. Ha nem l�tn�m ezt a sok fiatal l�nyt itt, arra tippeln�k, hogy itt lakik a p�pa. �gy nem tudok m�sra gondolni, max arra, hogy a helyi pr�dik�tor valami ultrasexy fiatal pasas. M�g a v�g�n elkezd �rdekelni a dolog…
- Te j� �g, mennyien vannak! – k�pedt el Lavi.
- Mindig ilyen sok az ember. F�leg mi�ta az Istenek Krist�ly�t megtal�lt�k.
- Bejutunk m�g ma egy�ltal�n? – k�rdeztem, mik�zben unottan ledobtam magam a f�ldre.
- Persze! Van egy h�ts� bej�rat! Azt szerencs�re kevesen ismerik. – el�gedetten kih�zta mag�t, majd intett. – Gyertek!
�, hogy rohadn�l meg. Most �ltem le.
- Gyere Alice!
- Megyek, megyek.
Felt�p�szkodtam �s leporoltam az egyenruh�mat. Baromira nem volt kedvem egy idi�ta kavicsot n�zegetni. Helyette v�gezhetn�nk ink�bb a munk�nkat, hogy v�gre hazamehess�nk. Nekem is k�ne m�r valami eredm�nyeset produk�lnom, k�l�nben megkapom a magam�t a Gr�ft�l… K�ny�rg�m, legyen ennek az eg�sznek min�l hamarabb v�ge!
- Erre, erre!
Rebecca arc�n l�tszott az egyre n�vekv� izgalom. Tiszt�ra, mint egy �vod�s, aki a T�lap�t v�rja. �vatosan bel�k�tt egy r�gi faajt�t, majd beljebbtess�kelt minket. Odabent teljes s�t�ts�g volt, sz� szerint az orromig se l�ttam.
- Villanyt! – ny�sz�tettem.
- Itt nincs villany. T�nkremenne t�le az antik berendez�s.
Kurvaj�. �gy is t�nkre fog menni az „antik berendez�s” ha nekimegyek, mert nem l�tom mi hol van.
- Hozott valaki eleml�mp�t?
- Ne nyafogj m�r annyit! – korholt le Rebecca.
- Bagoly mondja ver�bnek.
- L�nyok… - pr�b�lt minket csit�tani Lavi. Ezek szerint � t�nyleg unja m�r a mi kis n�zetelt�r�seinket. K�r.
Vettem egy hatalmas leveg�t �s lassan kif�jtam. Rebecca is hasonl�an tett, majd miut�n �szhezt�rt, tett n�h�ny l�p�st el�re �s egy �jabb ajt�t nyitott ki.
- F�ny! – tapsikoltam, mint egy idi�ta.
- K�r volt riny�lni.
- Fogd be.
- Khm… - k�sz�r�lte meg a tork�t Lavi, de most egyik�nk sem vett r�la k�l�n�sk�ppen tudom�st.
- Na hol az a kavics? – t�relmetlenkedtem.
- Istenek Krist�lya.
- Akkor az, nekem mindegy.
- Ott van! – intett az egyik terem fel�.
Meg sem v�rtam, hogy odak�s�rjen minket. Eleg�nsan kiker�ltem �s az ajt�hoz sz�kd�cseltem. Gyorsan k�rbefuttattam a szemem a helys�gen. Bel�lr�l olyan, mint egy �tlagos templom. Pf�j, ut�lom a templomokat. M�r majdnem Rebecca k�p�be v�gtam, hogy itt nincs is semmi, amikor a szemem megakadt az olt�ron. Pontosabban az el�tte l�v� kisasztalon.
- Ez… - kezdtem bele, de befejezni m�r nem volt er�m. Lerohantam, hogy megfogjam, hogy a kezembe tarthassam, hogy j� tolvajhoz m�lt�an a zsebembe cs�sztassam. �m odafentr�l nem l�ttam, hogy egy v�kony �vegfallal van v�dve, ez�rt semmi m�st nem tehettem, minthogy azt tapogatom �s s�v�rgok.
- Innocence? – l�pett mell�m Lavi.
- Ezt most k�rdezed vagy mondod?
- Fogalmazzunk �gy, hogy hangosam gondolkodtam. – vont v�llat, majd lehajolt �s megkocogtatta az �veget.
- Ellopjam? Gondolom emiatt j�ttek az Akum�k. Probl�ma megoldva.
- Ik�bb besz�lek a pappal.
- Nekem t�kmindegy, hogy mit csin�lsz, csak gyorsan csin�ld, mert haza akarok menni.
Lavi kinyitotta a sz�j�t, hogy mondjon valamit, de azt�n annyiban hagyta a dolgot, �s elment megkeresni a g�r�t. Am�g � elvan �s s�v�roghatok tov�bb…semmi m�sra nem v�gytam jobban, minthogy – Rebecca csontjai helyett – az el�ttem hever� Innocence-t t�rjem darabokra. H�t igen, a g�neken nem lehet v�ltoztatni…
- Gy�ny�r� igaz? – k�rdezte Rebecca, most el�sz�r emberi hangon.
- Ez egy Innocence. Szerintem se nem ronda, se nem sz�p. Olyan, amilyen.
- Innocence? Azt akarod, mondani, hogy te m�r l�tt�l egy m�sik „Istenek Krist�ly�t” is?
�des, dr�ga, j� Istenem! Kapcsold m�r fel n�la a villanyt…
- Erre nem v�laszoln�k.
K�rek plusz pontot, ami�rt nem kezdtem el oltogatni.


Lavinak valami eszm�letlen nagy tehets�ge van ahhoz, hogy �r�kat t�lts�n a semmivel. Beletelt egy „kis” id�be, mire visszaj�tt hozz�nk.
- Vihetj�k. – vigyorgott. B�rki b�rmit mond, l�ttam rajta, hogy m�r � is t�l akar lenni ezen az eg�szen. Megpr�b�lta felemelni, arr�bb l�kni a biztons�gi �veget, de nem siker�lt neki. Nem volt kedvem megv�rni, ahogy a l�tez� �sszes, biztons�gos m�dot elpr�b�lgatja, amikor m�r hetedszerre nem siker�lt elt�vol�tania az �veget, fogtam magam �s egyszer�en �sszet�rtem. Rebecc�nak a l�legzete is elakadt.
- Erre m�r gondoltam �n is, de nem akartam tot�lk�ross� tenni a kezem.
- Ez most mit akart jelenteni? F�lsz att�l, hogy megkarcolja a kezedet az �veg?
- Val�j�ban c�lz�s akart lenni. – mutatott a s�r�lt k�zfejemre. Eddig m�g �szre sem vettem, hogy �mlik bel�le a v�r.
- Hopp�… - vakargattam zavartan a homlokom.
- Mennyi gond van veled. Hihetetlen vagy. – s�hajtotta.
- Ezt m�r mondt�k p�ran. De el�g a fecseg�sb�l! – gyorsan felkaptam az asztalr�l az Innocence-t �s Lavi kez�be nyomtam. – Hozod?
- Persze. – mondta, majd a kab�tj�nak egyik bels� zseb�be s�llyesztette. – Gyere, menj�nk vissza, hogy rendbe szedjem a kezed.
- Azt�n ir�ny haza! – bokszoltam diadalmasan a leveg�be. Lavi csak el�gedetten b�lintott.
- V�rjatok! – ki�ltott ut�nunk Rebecca. – Mit k�pzeltek, hov� viszitek?!
- Dr�gas�g…mondtam neked, hogy ez egy Innocence! Ennek a Fekete Rendn�l a helye! – magyar�ztam.
- De…de…
L�ttam rajta, hogy m�r-m�r a s�r�s sz�l�n �ll. H�t s�rjon, de ne el�ttem!
- Na cs�! – intettem fel�, majd megragadtam Lavi karj�t �s vonszolni kezdtem kifel�. Csak akkor engedtem el, amikor m�r biztos t�volban voltunk Rebecc�t�l. � gondolom bent maradt, csak most jutnak el az agy�ig a t�rt�ntek.
- Hihetetlen vagy! – s�hajtott Lavi.
- Ezt mondtad f�l perccel ezel�tt is. Most mivel �rdemeltem ki?
- A viselked�seddel…
- J� kis els� benyom�st tettem r�d, igaz? – v�gtam a szav�ba. – H�t bocsi, de az ilyen lib�kat �n nem b�rom!
V�lasznak egy hatalmas s�hajt kaptam. Kurvaj�. Vill�mgyorsan ki kell tal�lnom valamit, ha nem akarom a Gr�f nyafog�s�t hallgatni a szerencs�tlens�gemr�l.
- Am�gy ez nagyon k�nnyen ment. Szinte az �l�nkbe hullott ez az Innocence. – tereltem a t�m�t.
- Ne szokj hozz�. Ez most kiv�telesen t�nyleg nagyon k�nny� volt.
- Milyen k�r! Rem�lem m�skor is veled kell mennem k�ldet�sre, Lavi…Nagyon �r�ln�k neki! – dobtam fel� legangyalibb mosolyomat.
- �n is. – h�zta v�gre mosolyra a sz�j�t. El sem hiszem, hogy ilyen k�nny� volt.

<<El�z� - K�vetkez� >>